És miért nyílt ki a virslis zacskóm? Igen, vettem egy csomag virslit, és mire hazaértem a táskámban szépen kinyílt a zacskó. Természetesen elkezdtem azon gondolkodni, vajon meghalok-e, ha megeszem? Végül most ott tartok, hogy éppen főzöm a tűzhelyen, mert minden nap ebben a boltban vásárolok, és miért pont ma akarnának megmérgezni egy márkás virslivel. Nyilvánvaló, hogy csak a csomagolás volt szar, és mikor fizettem még semmi baja sem volt…nyilván a táskámban akadt bele valamibe vagy mit tudom én. Szóval tuti, hogy nem fogok meghalni, ha megeszem. Ügye?

Mostanában annyira sötéten látom a dolgokat. Miért egy csomag virsli ölne meg? Inkább a sok képzeletbeli stressz forrás, amiket magam köré gyártok. Különben is mennyi olyan ételt ehettem már, ami nem volt az ÁNTSZ által ellenőrizve.

Hát igen, a pasim meg éppen pókerezik valahol én meg a halálomon vagyok, pedig még meg sem ettem a mérgezett virslit. Na, ügye! Bezzeg a pasik, rém nyugodtan mit csinálnak? Végre egy este, amikor a saját hülyeségemmel foglalkozhatnék, az írással, s e helyett püfölöm a klaviatúrát és arról regélek, hogy mérgezett a virsli, amit mindjárt megeszek. Aztán még szóba sem kerültek az indiánok, egyébként valószínűleg nem is fognak, hiszen ez teljesen átvitt. Hova tűnt már az, amikor önfeledten semmi sem érdekelt, magasról tojtam a konvenciókra? Az akkor volt, amikor még az aluljáróban az Örsön minden áldott reggel az indiánok ugyanazt a számot játszották.